Moskovszky Éva (1925–2010) tiszteletére 2022-ben is játéktörténeti konferenciának adott otthont a székesfehérvári Szent István Király Múzeum – Hetedhét Játékmúzeum Tudományközi kalandok a játék világában címmel.
A konferencia a babaházat, mint olyat járta körül és vette górcső alá a benne lévő tárgycsoportokat – mackókat, apró babákat, viseleteket, használati tárgyakat (textíliákat, könyveket, órákat, kályhákat, ónedényeket, liturgikus tárgyakat) – szakértők bevonásával.
Az előadásokat hallgatva eszembe jutott néhány érdekes dolog, amikről más kontextusban korábban már többnyire írtam, de most összegyűjtöttem őket ide.
#1
A mackókkal kapcsolatban elhangzott a Steiff és a Schuco cég neve, amiről azonnal eszembe jutott a számomra legismertebb Steiff és Schuco mackó. 2010 novemberében a The Guardian brit napilap minden idők tíz legjobban illusztrált gyermekkönyve közé sorolta Dare Wright (1914–2001) kanadai-amerikai gyermekkönyv szerző, modell és fotográfus legismertebb munkáját, az 1957-ben megjelent The Lonely Doll [A magányos baba] című könyvét, aminek a főszereplői Edith baba (egy Lenci baba) és két mackó, idősebb Medve úr és Kismackó. A nagyobb mackót a Schuco cég gyártotta, míg a kismackó a Steiff “Jackie Bear” nevű különkiadása volt.
Erről részletesen írtam itt: https://lenciproject.com/olvasni-jo-a-maganyos-baba/
#2
A babaházi babáknál említett, hordozható babakészlet kapcsán szívesen mutatom meg (ismét) az én babámat. Igaz, nem túl régi, de itthon talán nincs is belőle másnak. Az 1940-es években alapított amerikai Remco Industries, Inc. (ami televíziós hirdetéseken keresztül is árusította játékait!) az 1960-as években Heidi and Friends Pocketbook néven babasorozatot készített, aminek ismertetőjegye, hogy egy fogantyús, műanyag, szétnyitható táskához hasonló dobozba csomagolták a babákat egyesével, amik így könnyen szállíthatók, kézben vihetők voltak, a velük való játék nem volt helyhez kötött.
Erről a babáról korábban itt írtam: https://lenciproject.com/remco-pocketbook-doll/
#3
A babaviseletek kapcsán főleg a kislányok, hölgyek és rajtuk keresztül a lánybabák öltözetéről esett több szó. A kisfiúk és a fiúbabák viseletét illetően az egyik, vetített babán megakadt a szemem. A Moskovszky-gyűjtemény Kämmer és Reinhardt ”Hans” nevű, 1910-es karakterbabája úgy tűnik, hogy egy nagyon jellegzetes kisfiú öltözetet ábrázol, aminek irodalmi előképe van. Frances Hodgson Burnett (1849–1924) 1886-os gyermeknovellájához, a Little Lord Fauntleroy [A kis lord]-hoz Reginald B. Birch által készített illusztrációk nyomán divatteremtő viselet született: bársonyöltözet, csipkegallérral. Az öltözet a 3-8 éves fiúk körében vált igazán népszerűvé és ösztönzőleg hatott az öltöztetési szokásokra (szoknya helyett nadrág!).
A Fauntleroy-öltönyről Donald kacsa kapcsán írtam korábban itt: https://lenciproject.com/donald-kacsa/
dr. Nagy Veronika (2012): Hetedhét Játékmúzeum. Moskovszky és Réber Gyűjtemény. Székesfehérvár, 2012. 50.o. 
#4
A minikönyvekkel összefüggésben igazából csak megmutatni szeretném az én könyveimet, amik kicsik ugyan, de nem babaházba valók (ahogy az előadásban is elhangzott, hogy a minikönyvek nem oda készültek). Ugyanakkor a mini könyvműfaj is jól megtalálhatja a helyét egy-egy babaenteriőrben. Én nem gyűjtöm kimondottan a kicsi könyveket, de ha a látókörömbe kerül olyan, ami tetszik, akkor szívesen megveszem, mint például ezeket:
Charlotte Brontë (1816–1855) különleges minikönyvéről pedig írtam már itt: https://lenciproject.com/mini-konyvek-a-jatekkatonaknak/
***
Két dolog jutott még az eszembe: az egyik, hogy a konferencia által vizsgált lehetőségeket, miszerint az adott tárgy, ami aztán a babaházba került, vajon oda is készült vagy mesterremek volt, netán termékminta, termékreklám, cégér, én a szuvenír/emléktárgy kategóriával kiegészíteném, mert arról mintha nem esett volna szó. Azokra az apró tárgyakra gondolok, amiket egy-egy utazás, városlátogatás alkalmával megvásárolunk, hogy magukkal vigyük emlékbe, és mivel kisméretű a tárgy, kevés helyet foglal, végül pedig ugyanúgy megtalálhatja a helyét egy babaházban, mint ez a pécsi emlék is nálam.
A másik, hogy szívesen hallgattam volna előadást a babaházi porcelánokról, köztük a kínai darabokról, mert a Moskovszky-gyűjtemény őriz néhányat, illetve kínai stílusú dekorral készültet is, amik esetleg jól összevethetők lennének a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum kínai gyűjteményében őrzött porcelánokkal, ahol babaházi porcelán is van.
Összességében nagyon tanulságos volt a konferencia minden egyes előadása.
***