Japánban azok a családok, ahol kislány van a háznál, minden év március 3-án megünneplik a Hinamatsuri néven ismert Babák Ünnepét, másként Lányok Napját.
A fesztivál további elnevezései: Jōshi no sekku (Hónapkezdő fesztivál), Momo no sekku (Őszibarack fesztivál), Sangatsu no sekku (A harmadik hónap fesztiválja). Az elnevezések között népszerűnek számít az Őszibarack fesztivál, ahol az őszibarack a tavasz, a halhatatlanság, a hosszú élet, a házastársi hűség és a nőiség szimbóluma is egyben.
A jeles napon kisebb-nagyobb babaegyüttest állítanak ki a lakás egy kiemelt pontján. A babák elrendezésének módja egy piros drapériával borított, lépcsőzetes állvány, ahol a felnőtt bútorzat miniatürizált másai jelennek meg a készletben, valamint – fentről lefelé haladva – a császári pár és udvartartása zenészekkel, testőrökkel, szolgálattevő figurákkal.
uralkodópár (arany háttér, két díszlámpás, vázapár barackvirággal)
udvarhölgyek (szakés pohár, édes sütemények)
zenekar (dobbal, fuvolával)
fiatal és idős testőr (íjjal, nyilakkal)
ünnepi ételek
három (síró, haragvó, nevető) udvari szolga bambuszgereblyével, lapáttal, seprűvel; narancsfa-cseresznyefa
lakkbútorok: ládák, fiókos szekrénykék, varróládika, piperekészlet dobozban, tükör, teaszertartás kellékei
díszes hordszék, udvari ökörfogat
A babaállvány figurái azonban nem játékok, hanem ünnepi kellékek, melyek a családban lévő leánygyermek erőben, egészségben való felnövekedését, majdani férjhez menetelét célzó jókívánságok fizikai kivetülései és a japán társadalomban oly fontos hierarchikus rend megjelenítői. Azáltal, hogy ezt a babaállványt a kislányok minden évben az ünnep során újra és újra felállítják és figurákkal berendezik, lemodellezik a világ japán rendjét, melynek ők maguk is részesei.
***