A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ első állandó kiállítóhelyeként nyílt meg 2022. május 18-án a Walter Rózsi-villa.
Walter Rózsi és családja
Walter Rózsi (1899–1974) operaénekesnő második férjével, a textilgyáros és bankigazgató Radó Gézával (1893 –1965), és kislányukkal, Marikával 1936-ban költözött abba a VII. kerületi tetőteraszos villába, melyet Fischer József és Pécsi Eszter tervezett.
(Színházi Élet, 1938. 2. szám )
A villa
Az 1936-ban mindössze fél év alatt (!) felépült háromszintes villa bár Walter Rózsi nevét viseli, nem kívánt Walter Rózsi-emlékház lenni. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ első állandó kiállítóhelyeként a villa kétéves felújítást követően “Színtér és lakótér – a villa” című kiállítással nyitotta meg a kapuját, mely kiállítás 2023-ig látható. Természetesen a kiállítás reflektál a családra, akik otthonuknak mondhatták a villát, de emellett a két világháború közötti időszak jellemző lakhatási megoldása, tárgyi környezete is értelmezhetővé válik, olyan hívószavakon keresztül, mint játék, munka, komfort, egészség, higiénia.
Első emelet: a társasági élet tere
Míg a földszinten a kiszolgálóhelyiségek kaptak helyet és a személyzet, addig a társasági élet az első emeleten zajlott, ahol a terek változtathatósága, bővítése összenyitható szobákkal volt megoldva.
Második emelet: a privát tér
A második emelet a privát tér, a család tere volt, ami magában foglalta a gyermekszobát, a dolgozószobát, a hálót. A gyermekszoba, amellett, hogy Radó-Walter Marika szobáját is megidézi archív fotókkal, a nagy fényes ablakaival, a bútorokkal (lehajtható ágy, óvodaszekrény), játéktárgyaival, könyveivel együtt a korszak gyermeki igényeket szem előtt tartó elképzelését is tükrözik: levegős-napfényes szoba, kevés, de célszerű bútor(ok). Külön érdekesség, hogy egy nagy fotó a kislány egykori fürdőszobáját is megmutatja.
A vitrinekben kiállított korabeli játékok között például babaházi bútort, asztali futballjátékot, játék kutyát, Märklin fémépítőszekrényt, játékvonatot, Alma Siedhoff Buscher-féle hajóépítőjátékot, Árkád Bazár/Késmárky és Illés címkével ellátott tűzoltóautót találunk, a mesekönyvek között pedig Hauff összegyűjtött meséi, Kis Pék Peti Kincset talál, Tenger Járó Dugó Dani, Autós Peti és barátja a sofőr című könyveket.
A dolgozószoba, az otthoni munkavégzés, avagy a korabeli home office helye, benne például a munka megkönnyítésének szempontjait szem előtt tartó többfunkciós asztallal, mely előtt valószínűleg a villa ura nem üldögélt, de a korszakra jellemző Breuer Marcell-féle csőbútorszett a korszak ikonikus darabja.
A modern otthon komfortjához hozzátartozott a központi fűtés, a villannyal működő világítás és melegvízellátás, az elektromos háztartási eszközök jelenléte és az ergonomikus bútor.
Nemcsak a betegségek megelőzését, hanem összességében a személyi higiéniát is szolgálták a jól szellőző, világos fürdőszobák, melyek könnyen tisztántartható felületekkel (pl. csempe, linóleum, üveg, fém) készültek.
Az első emeleti teraszról (jelenleg kívülről megközelíthető) kerti lépcső vezet a villa udvarára, mely irányba a villa lakószobáinak ablakai is néznek.
***
***