Mindig szívesen nézegettem a Noé bárkája-játékkészleteket, olyan változatosak: van, ahol az állatkák részletesen kidolgozottak, máshol naivabbak, stilizáltak és játékként talán funkcionálisabbak, mert kevésbé vannak kitéve a sérüléseknek. De miről is szól a játék?

Noé bárkája és az özönvíz

Noé bárkájáról és az özönvízről a Teremtés könyvének vonatkozó részeiben olvashatunk (6–8.fejezet):

Amikor az Úr látta, hogy nagy az emberek gonoszsága a földön és szívük állandóan a rosszra irányul, megbánta az Úr, hogy embert teremtett a földön és bánkódott szívében. Ezt mondta az Úr: „Eltörlöm a föld színéről az embert, akit a földön teremtettem: az embert az állatokkal, a csúszómászókkal és az ég madaraival együtt, mivel megbántam, hogy teremtettem őket.”

Noé azonban kegyelmet talált az Úr szemében. […] Isten így szólt Noéhoz: „Elhatároztam, hogy elpusztítok minden lényt a földön, mivel a föld az emberek miatt megtelt gonoszsággal. Ezért eltörlöm őket a föld színéről. Építs magadnak bárkát fenyőfából s nádfonatból, kívül és belül kend be szurokkal. Így kell építened: 300 könyök legyen a bárka hossza, 50 könyök a szélessége és 30 könyök a magassága. Csinálj a bárka fölé tetőt. Az ajtót helyezd felülre, a bárka oldalára, és csinálj alsó, középső és felső emeletet. Ugyanis vízözönt bocsátok a földre, hogy eltöröljek minden testet, amely az ég alatt létezik. El fog pusztulni minden, ami a földön van. Veled azonban szövetséget kötök. Te beszállsz a bárkába, te és veled együtt fiaid, a feleséged és fiaid feleségei.

Minden élőlényből, minden testből vigyél kettőt a bárkába, hogy veled együtt életben maradjanak, egy hímet és egy nőstényt. A madarak minden fajtájából, az állatok minden fajtájából kettőt-kettőt vigyél be, hogy életben maradjanak. Vigyél magaddal mindenféle ételt is, ami táplálékul szolgál, halmozz fel készletet, hogy nekik és neked eledelül szolgáljon.” Noé úgy is tett, pontosan úgy járt el, ahogy Isten megparancsolta neki. […]”


Jan Brueghel: Paradicsomi táj Noé bárkájába tartó állatokkal, 1613–1615 körül
Szépművészeti Múzeum, Budapest
https://www.szepmuveszeti.hu/mutargyak/paradicsomi-taj-noe-barkajaba-tarto-allatokkal/

*Az állatpárok kapcsán a Teremtés könyve az alábbiakat is írja: „Az Úr így szólt Noéhoz: „Szállj be egész családoddal a bárkába, mert csak téged találtalak igaznak színem előtt az egész nemzedékben. Minden tiszta állatból vigyél hetet-hetet, hímet és nőstényt, a tisztátalanokból pedig kettőt, hímet és nőstényt. (A madarakból is hetet-hetet, hímet és nőstényt), hogy ivadékuk az egész földön életben maradjon.” A tiszta és tisztátalan állatok közötti különbségtételéről pedig több helyen is ír a Biblia. Mózes könyvében például így: „megehettek minden kérődző állatot, amely hasított körmű, mégpedig egészen kettéhasadt körmű. De nem ehetitek meg a kérődzők és a hasított körműek közül ezeket: a tevét, mert kérődző ugyan, de nem hasított körmű, ezért tisztátalan számotokra. A hörcsög kérődző ugyan, de nem hasított körmű: tisztátalan számotokra. A nyúl kérődző ugyan, de nem hasított körmű: tisztátalan számotokra. A disznó hasított körmű ugyan, mégpedig egészen kettéhasadt körmű, de nem kérődzik: tisztátalan számotokra. Mindabból, ami a vízben él, ezeket ehetitek meg: megehetitek a vízben, a tengerekben és a folyókban élők közül mindazt, aminek uszonya és pikkelye van. De legyen utálatos számotokra a tengerekben és folyókban mindaz, aminek nincs uszonya és pikkelye, akármilyen vízben élő kisebb állat vagy vízben élő vadállat is az. A madarak közül ezeket tartsátok utálatosnak, és meg ne egyétek, mert utálatosak: a sas, a keselyű és a halászsas, a sólyom és a héjafélék, mindenfajta holló, a strucc, a bagoly, a sirály és a karvalyfélék, a kuvik, a vöcsök és a fülesbagoly, a bölömbika, a pelikán és a dögkeselyű, a gólya és a szarkafélék, a búbos banka és a denevér. [Ez utóbbi emlősként a madarak között szerepel!] Minden négy lábon járó, szárnyas kisebb állat legyen utálatos számotokra! Csak azt ehetitek meg az összes kisebb, négylábú szárnyas állat közül, amelyiknek felül a hátsó lábain combjai is vannak, s így szökdécselni tud velük a földön. Ezeket ehetitek meg közülük: a különféle vándorsáskákat, kövisáskákat, lombsáskákat és ugrósáskákat. A földön nyüzsgő kisebb állatok közül ezek a tisztátalanok: a menyét, az egér és a gyíkfélék, a gekkó, a kaméleon, a tarkagyík, a csiga és a vakondok.


Simon de Myle: Noé bárkája az Ararát-hegyen, 1570
Kép forrása: https://thevcs.org/x/out-ark/noahs-ark-on-mount-ararat

Az özönvíz, az életben maradásra kiválasztott több száz éves Noét és családját, valamint a vele tartó állatokat megmentő fabárka története már évszázadokkal ezelőtt inspirálta a játékgyártókat, és az ennek nyomán születő játékkészletek hamar népszerűvé váltak Európa-szerte és Amerikában is.

A puritán hit szerint megengedett volt a játékkészlettel való csendes elfoglaltság vasárnaponként (ezért is hívták Sunday Toy-nak), hiszen vallásos témát közvetített és az istentiszteletek során tanított értékek és leckék megerősítését is szolgálta.

Akkor majd együtt lakik a farkas a báránnyal, és a párduc együtt tanyázik a gödölyével. Együtt legelészik majd a borjú s az oroszlán, egy kisgyerek is elterelgetheti őket. (Iz 11,6)

Arthur Boyd Houghton (1836-1875): Noé bárkája
A nappaliban játszó gyerekeket ábrázoló illusztráció a Home Thoughts és Home Scenes magazin számára készült. Fametszet. Anglia, 1865 körül
V&A Museum

Az európai kézműves hagyomány

Már a 17. századból is maradtak fenn példák a játékkészletre, és a híres német játékgyártó, Georg Hieronymous Bestelmeier az 1803-as katalógusában már kidolgozott, drága készleteket hirdetett.

A fajátékiparáról is ismert kelet-németországi Erzgebirge (Érchegység) régióban például teljes családok foglalkoztak a játékkészletek előállításával, és rengeteget kellett dolgozniuk, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő játékpiaci igényekkel.

A fafigurák készítése viszont rendkívül időigényes munkafolyamat volt. Az állatformákat egyesével, kézzel faragták ki és festették. Ez utóbbi műveletet egy családon belül gyakran gyermekek is végezték. Majd csak az esztergagép használatával vált egy fokkal gyorsabbá a dolog, amikor is profilozott fagyűrűket készítettek, amiket felszeleteltek. Az így készült állatfigurákat azután szintén tovább kellett finomítani, festeni.

Fagyűrű. München, Spielzeugmuseum

A 19. század folyamán Noé bárkája és az özönvíztörténet nemcsak a játékoknak, hanem az újszerű könyvformátumoknak és a gyerekszoba frízeknek is kedvelt témája lett.

Clifford Webb (1895-1972)-féle fríz a Noé bárkájára érkező állatokkal
https://www.sworder.co.uk/auction/lot/17-clifford-webb-1895-1972/?lot=379532

A játék

A Noé bárkája-játékkészlet hagyományosan fából készült, festett házikó és bárka együtteséből, Noét és feleségét ábrázoló emberalakokból, valamint változatos állatseregletből áll. Ezen belül csak a fantázia és valószínűleg az igények szabtak határt a játékok kialakításának, és a példák között a részletgazdag megoldásoktól az egyszerűbb, de nem kevésbé érdekes készletekig széles a skála.

Engem különösen az állatfigurák érdekelnek, mert sokat elárul egy-egy játékkészletről, hogy milyen élőlényeket jelenít meg. A változatos állatsereg jó tükre lehet ugyanis az adott kor állatkereskedelmének, és betekintést nyújthat a menazsériák, állatkertek, magánszemélyek vidéki birtokain tartott élőlények történetébe is.

A megmentés motívuma

Noha a játékban megjelenő megmentés motívum az állatok védelméről (is) szól, a játékkészlet létrejöttekor nem ez volt az üzenete, hiszen a fentiekben említett állatkereskedelem, a trófeák gyűjtése, vagyis összességében az emberi tevékenység számos élőlényt a kihalás szélére sodort.

Noé bárkája-játékkészletek napjainkban is készülnek, fontos üzenet lehet(ne), hogy rajtunk, embereken múlik, hogy a valódi élőlényeket ne csak ilyen játékok formájában lássuk a jövőben.

***

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük