Az 1930-as évek amerikai filmcsillagát, Shirley Temple-t (1928–2014) aligha kell bemutatni bárkinek is. A rendkívül bájos, fürtös hajú, grüberlis arcú, háromévesen filmkarriert kezdő, majd tízévesen már a szakmai pályafutása végén járó kislány nevével, fotójával bármit el lehetett adni, rajongói klubjába Magyarországon is be lehetett lépni.

S.T.C.

Vasárnap a kis Bednay Irént a magyar Shirley Temple Club elnökévé választották a Zeneakadémián

Esti Kurír (1936. 14. évf. 148. sz.)

“Vasárnap délelőtt gyermekek tömegei vonultak fel a Zeneakadémia felé. Jöttek papák-mamák kezén, vonultak kisebb csoportokban, tizen-huszan egyszerre és tizenegy órára roskadásig zsúfoltan megtöltötték a nagytermét az összes karzatokkal és pótszékekkel együtt. A legszebb téli hangversenyek képére emlékeztetett a táblás ház, igaz viszont, hogy belépődíjat [kellett] fizetni.  A pesti «aranyifjuság» — tizenötön alul — azért jött össze, hogy az egyik rádió-hetilap tehetségversenyének keretén belül megválasszák a budapesti, most megalakult Shirley Temple Club elnökségét.

9600 levél

A Shirley Temple-láz Amerikából csapott át hozzánk. Onnan, ahol a tengerentúli sajtónak hinni lehet, a filmsztárok között nem Greta Garbó, vagy Marlene Dietrich, hanem a csöpp kis apróság: Shirley Temple a listavezető. Valóságos ragály már Amerikában a Shirley láz, nem győzik elég fényképét nyomtatni, a levelezőlapok milliói vannak forgalomban róla, tucatszámra írják a könyveket, melyeknek ő a főhőse és se Szeri, se száma a Shirley-játékoknak. A Shirley-láz most eljutott hozzánk is, néhány héttel ezelőtt pár «lelkes» rajongója megalakította nálunk is a Shirley Temple Clubot, amely «egy táborba akarja tömöríteni az imádók ezreit».

Eddig ez nem is volna olyan érdekes, hiszen a nagy lelkesedést bizonyára «érdekelt helyről» is fütötték, mert az csak természetes, hogy a filmvállalatnak, amely a kis Shirley produkcióit forgalomba hozza, érdeke a minél nagyobb publicitás. Érdekes azonban az, hogy mig a klub táborába legfeljebb ha négy-ötszáz gyereket vártak, addig az elmúlt néhány hét leforgása alatt nem kevesebb, mint 9600 levelet kaptak és ezeknek írója csak hatvan százalékban gyerek, a többi —felnőtt. Arra senki nem volt elkészülve, hogy a Shirley Temple-hullám ilyen váratlanul nagy mértékben terjedt el nálunk is, nemcsak Amerikában.

A tagok vasárnap délelőtt azért gyűltek össze, hogy megválasszák az elnökséget, a rajongó diákokat, fiukat és leányokat, akik most éjjelnappal tartó munkásul pontos listát állítanak fel a klub tagjairól, hogy mindenki hamarosan megkaphassa az igazolványt — mert enélkül ugy-e nem ér az egész semmit — és megkapják az ajándékokat.

A pesti Shirley Temple klub tagjai ugyanis az amerikai 20-th Century-Fox filmgyár jóvoltából, akihez a pesti egyesületet alkotó rajongók fordultak, megkapják a tagsági igazolványon kívül a kis sztár üdvözlő levelét, születésnapjukra pedig Shirley Temple dedikálásával a gratuláló fotográfiát. De Budapesten is kiadják az odaát annyira népszerű Shirley Temple divatlapot, meg a kis primadonna naplóját, saját készítésű felvételeinek reprodukcióit, és azt a fotográfiacsoportot, amely az aranyos kis színésznőt különböző filmjeinek főszerepeiben ábrázolja.

• 

• 

• 

• 

A klub legtulzóbb tagjai azt is elhatározták, hogy külön zászló alatt fognak felvonulni kis ideáljuknak egy-egy premierjére. A klubnak már helyisége is van, csak a vezetők azt kérik, hogy ne írjuk meg a címet, mert akkor mozdulni sem tudnának a rájuk törő gyermekhadtól. És ebben a  «székházban» van az irattár is, ahol az érkező levelek ezreit őrzik. Közöttük nem egy meghatóan kedves irásmü is. Gyerekek, felnőttek kérik a tagok közé való felvételt.

Az ötéves »elnök«

Az egyik kisleány, a kis Habin Gabriella például ezt írja: — … én nagyon szeretem a kis Shirley Templet. Nagyon sok képem van róla és a születésnapjára küldtem egy magyaros díszítésű kis dobozt és küldtem egy levelet. Nagyon boldog vagyok, mert megköszönte levélben sajátkezüleg az én szerény ajándékomat. Most ismét irtam neki és kértem tőle egy nagy fényképet. Kérem szépen vegyenek engem is fel az STC-be, nagyon örülnék, ha mindig megtudnám, hogy mit csinál egész nap, milyen filmet csinál, stb. Kérem, minél hamarabb küldjenek egy STC igazolványt. Azt is hallottam, hogy a tagoknak nem kell semmit fizetni és csak egyetlen kötelességük van — nagyon szeretni a Shirleyt. Jobban már igazán nem lehet őtet szeretni, mint ahogy én szeretem…

A vasárnapi nagygyűlés publikuma nem egyhamar egyezett meg a zsűrivel az elnökség megválasztásában, végül aztán mégis csak békét kötöttek, közfelkiáltással a kis ötéves Bednay Irént választották meg elnöknőnek. A kis csöppség, aki maga sem idősebb Shirley Templenél, igen-igen elpityeredett a boldogságtól, igy hát «főtitkárt» is kapott maga mellé, a már bátrabb Palugyay Szilvia személyében, hogy «kényesebb esetekben» — reprezentációs készségeivel —ő segitse ki az elnöknőt. Az aranyórát, amelyet Shirley Temple küldött Hollywoodból, azért persze az alkotmányosan megválasztott pöttöm elnöknő kapta…”

Kultúrmorzsa: Shirley Temple, a babagyűjtő

Azon kívül, hogy a kislányról is mintáztak babát, Shirley Temple-nek komoly babagyűjteménye is volt. Igaz, nem tudatos gyűjtés során jött létre a kollekció, hanem a premierajándékok okán. Erről 1939-ben a Tolnai Világlapja is beszámolt: A „729 baba legalább 40 nemzet ajándéka, körülbelül 200 ajándékalkalom meglepetése. Ha Kínában mutattak be egy filmjét, a kínai cukorgyáros leánykája okvetlenül méteres babával kedveskedett fehér kedveltjének, fényes kínai selyembe öltöztetett, egycopfos babával, „akinek” a lába még régi szokás szerint meg van nyomorítva, szeme pedig kínai ferdeséggel kacsint fel. Vannak japán babák, norvég és angol babák, mexikói cowboyok, amerikai gengszterek, franciaapacsok, német iskolásgyerekek, holland fapapucsos bébik, bolgár csipkeruhás parasztlányok és török turbános csöppségek. Porcellánból, gumiból, fából, vasból, ruhából, rézből, üvegből és celluloidból.

• 

• 

Ám van Shirleynek magyar babája is. Pompás példány: fején bóbita, ruháin ezerszinu hímzés, arcán jó magyar zamat és falusi csin. Akkor juttatták el a gyermekkirálynőnek, amikor Pesten bemutatták egyik legnagyobb sikerű filmjét. Shirley nagy tetszéssel és igaz örömmel fogadta a kedvenc ajándékot, melynek annál is jobban megörült, mert az ajándékozás egybeesett tizedik születésnapjával.” (Tolnai Világlapja, 1939. 41. évf. 30. sz.41.).

***