Egy nap a babaházban, avagy egy konferencianap a székesfehérvári Hetedhét Játékmúzeumban. 2025. október 20-án Moskovszky Éva (1925–2010) születésének 100. évfordulója alkalmából emlékkonferenciát tartottak.
A Moskovszky-gyűjtemény és előzményei
Dr. Moskovszky Éva az édesanyja, Auer Erzsébet gyűjtőtevékenységét vitte tovább. Az édesanya játékgyűjtése hiányból fakadt; korán elveszített édesapja, költözés, a gyermekkori játékok kidobálása olyan űrt hagyott maga után, ami a veszteségből gyarapodást eredményezett, egy kiváló gyűjteményt, ami Moskovszky Éva kezei között tudományos kontextussal is bővült.
Moskovszky Éva a tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem latin, történelem, művészettörténet szakán végezte és ókori történelemből doktorált. Idegen nyelvű fordítóként kezdte meg pályáját, dolgozott az Országos Széchényi Könyvtárban, később a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol kezdeményezésére 1968-ban játéktörténeti kiállítás nyílt Gyermeki játékok címmel.
Játékgyűjteményéről a Móra Ferenc Kiadónál jelent meg kötete Egy nap a babaházban címmel, 1985-ben. A kötetben „a stílhű babaszobákat, hangulatos életképeket nagy hozzáértéssel rendezte be közösen Csejdy Virággal és Lévai Jenő fotóművésszel.”
1997-ben Kalmár Ágnessel (művészettörténész, 2001-től a Kecskeméti Katona József Múzeum Szórakaténusz Játékmúzeuma és Műhelye múzeum vezetője) közösen kiadott jegyzete Játéktörténet címmel a Budapesti Művelődési Központ Hon- és Népismeret – Népijáték, Népi Játszóházi Foglalkozásvezető és Népijáték- és Kismesterség-oktató tanfolyamainak hallgatói részére készült.
Moskovszky Éva játékkutatásában a táblás játékok iránt érdeklődött, ebben a témában született könyve a Sors és játék, a táblás játékok eredete és őstörténete címmel íródott 2004-ben.
Gyűjteményét először 1996-ban mutatta be Székesfehérváron, a tárgyegyüttes pedig két év múlva, 1998-ban Fehérvári Babaház – Moskovszky-gyűjtemény néven nyílt meg az akkori megyeházán, Illyés Endréné Ötvös Tünde, a megyei múzeum akkori főrestaurátora közbenjárásával. A kiállítás később a felújított Hiemer-Font-Caraffa műemléképületbe költözött, ahol a mai napig is látható, 2024 óta pedig a gyűjtemény már a város tulajdonát képezi.
A Moskovszky-féle mikrokozmosz
A gyűjtő több ezer darabot számláló gyűjteménye harmonikus babaenteriőrökbe rendezett jelenetekként nyújt korképet a 18–19. századi polgári világról, annak lakóiról és életvitelükről.
A babaenteriőrök túl azon, hogy izgalmas látnivalók minden korosztály számára, kiváló kutatási alapot nyújtanak a különböző tudományterületek művelőinek, ahogy ez már több, a múzeum által szervezett konferencián is kiderült.
Az emléknap apropóján az emlékek felidézése mellett filmvetítéssel, előadásokkal, izgalmas témájú, inspiráló kerekasztal-beszélgetésekkel járták körül a múzeumban dolgozó és a meghívott szakértők a játék témakörét, annak gyűjtési-megőrzési-bemutatási-kutatási-pedagógiai vonatkozásaival együtt. Érdekes volt hallgatni, hogy a gyűjtői narratívából hogyan lesz múzeumi kontextus.
A konferencianap zárásaként két új kötet bemutatójára is sor került. Az egyik a Hetedhét Játékmúzeum szakmai vezetője, Dr. Nagy Veronika néprajzkutató, muzeológus által jegyzett Díszes társaság – A Moskovszky-gyűjtemény babái című tematikus műtárgykatalógus; a másik a Szent István Király Múzeum évkönyvének, az Alba Regianak a különnyomata Moskovszky 100 címmel, ami a gyűjtemény egy-egy tárcsoportjáról szóló művelődéstörténeti tanulmányokat foglalja magában.
A Moskovszky-gyűjtemény egy “kultúrtörténeti kincsesláda” – ahogy Dr. Nagy Veronika megfogalmazta –, ehhez a kincsesládához pedig ez a konferencianap is közelebb vitt mindenkit.
“Ludus est nobis constanter industria.”
***