Rose Cecil O’Neill (1874–1944) amerikai illusztrátor, művész, író munkásságának legismertebb alkotásai a Kewpie babák, melyekkel 1909-ben debütált a Ladies’ Home Journal hasábjain. Néhány évvel később a kedves karakter már túlnőtt a papír lapjain és J. D. Kestner által alapított német babagyár közreműködésével, mint háromdimenziós figura jelent meg a piacon.
Rose O’Neill széleskörű művészi tevékenységet folytatott, de elsősorban Kewpie nevű figurájával vált híressé. A karakter megszületésében egyrészt szerepet játszottak Rose kislánykori emlékei és rajzai, – amiket a kisöccséről készített, kinek gesztusai később megjelentek Kewpie alakjában –, másrészt Rose illusztrátori tevékenysége, minek során kupidókkal dekorált szerelmi történeteket. A Ladies’ Home Journal magazint harminc éven át vezető Edward Bok kérte fel Rose-t, hogy rajzoljon verseket kísérő kis teremtményeket. Így jött létre Kewpie karaktere, ami a római mitológia szerelemistenéről, Cupidóról kapta nevét, kifejezetten K-val, mert Rose szerint így viccesebbnek tűnt. (Cupido, Kewpie doll) A puttószerű, kis figura formailag tehát a klasszikus művészet ihletésben készült. A pufók arcú, szárnyas apróságok először papíralapon tűntek fel az említett vezető amerikai női magazin karácsonyi számának hasábjain 1909-ben, majd pedig a Kewpie babák kalandjait folytatásokban ismerhette meg a közönség és hamar kedvencekké váltak.
1912-ben a new yorki Geo. Borgfeldt & Co. megszerezte a jogokat a háromdimenziós figurák/babák gyártásához és Joseph L. Kallus-t bízták meg a Kewpie-k megformálásával Rose O’Neill eredeti rajzai alapján.
Az agyagból megmintázott Kewpie-k gyártását 1913-tól az 1920-as évekig a németországi Ohrdruf városában működő Kestner & Co. babagyár porcelánműhelye végezte, ahol biszkvit, mázas kerámia és porcelán változatok egyaránt készültek, különböző méretekben.
A Németországban készült egészalakos Kewpie-k hagyományos márkajelzése egy kis szív alakú matrica a baba/figura hasán: Kewpie Germany felirattal (ez mára sok esetben hiányozhat), illetve a baba hátába (Rose O’Neill) vagy talpába nyomott felirat (© O’Neill).
Hazai vonatkozású érdekesség, hogy Kertész Tódor budapesti játékkereskedő 1928-as karácsonyi árjegyzékében is szerepel a baba, ott Marslakó a neve. Remsey Ágnes könyvében (Nem tárgy, nem élőlény. A XX. század krónikája három nyelven, babául, emberül és gyermekül) pedig Köpi baba néven fut.
A Kewpie-k alapvető ismertetőjegyei: bóbita a fejtetőn, kétoldalt szőke babahaj, nagy kerek, oldalara néző szemek, mosolygó-pufók arc, kidüllesztett pocak, a háton két pici kék szárny, csillagalakú kezek, mozgatható vagy zárt karok, mozgatható vagy zárt lábak, nem nélküliség.
A babák anyaga egy idő után a műanyag lett, de ezek is ugyanolyan szerethetők, mint törékeny biszkvit társaik.
***