A kínai Holdújév, másként a Tavaszünnep (január 21. és február 21. közé esik) az év legnagyobb ünnepe a kínai ember számára. Ilyenkor mindenki felkeresi a családtagjait, megajándékozzák egymást, elbúcsúztatják az óévet és köszöntik az újat, amely reményeik szerint szerencsében bővelkedik majd.

Ezt a kívánságot fejezik ki az ajándékok, az ételek, a rituális cselekedetek, és az ilyenkor szokásos újévi ábrázolások. Már az ünnep beköszönte előtti hetekben folyik a készülődés: sütnek-főznek, kitakarítják a házat, lehetőség szerint újrafestik az ajtókat-ablakokat. A takarítás közben arra is ügyelnek, hogy a szerencsét ne kergessék el a háztól, ezért újév napján már nem söpörnek, és a takarítóeszközöket is elteszik.

Az újévi ünnepkör szokásai közé tartozik, hogy az emberek annyit főznek, hogy másnapra is jusson, új ruhát vesznek fel, behajtják adósságaikat, lehetőség szerint a betegek is felkelnek, és fontos, hogy újév napján nem szabad negatív jelentésű szavakat kiejteni.

Elmaradhatatlan eleme az ünnepségnek a petárdák durrogtatása – ami a rossz szellemek elijesztésére szolgál – és a hagyományos pénzajándék, amelyet a bőséget szimbolizáló piros színű csomagba tesznek. Ennek a csomagnak gyakori motívuma a denevér, a „szerencse” és a „denevér” szavakat jelölő kínai írásjegyek kiejtése ugyanis hasonló (fu), így ha denevért ábrázolunk, szerencsét kívánunk.

(Felhasznált irodalom: Hársvölgyi Virág: Kína. Ázsiai kultúrákról fiataloknak 3. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Múzeumpedagógiai Kiskönyvtára. Budapest, 2017.36.)

2021-re hozzon szerencsét mindenkinek a bivaly éve!

***