Mintegy százéves, angol rongykönyvet (ragbook) lapozgattam éppen, amikor a sok játék képe között megláttam a crackert. Mivel közeleg a karácsony, gondoltam mesélek róla egy kicsit.

Angliában, a hagyományos ünnepi teríték része a Christmas cracker-nek nevezett „karácsonyi csattanó”, ami formailag úgy néz ki, mint egy nagy, dundi szaloncukor.

A színes, csillogó papírba csomagolt papírhenger belsejében papírkorona, kicsi ajándéktárgy (pl. lufi, hegyező, síp, stb.) és egy kis szöveg (vicc, mottó, rejtvény) található.

• 

• 

Ahhoz, hogy a meglepetésekhez hozzáférjünk, a crackert szét kell szakítani. Figyelem, a műveletet kisebb pukkanás kíséri, amit a súrlódás okoz az egymáshoz dörzsölődő, vegyileg impregnált kartoncsík miatt. A crackert általában a karácsonyi vacsoraasztalnál vagy a karácsonyi partikon használják, a papírkoronát pedig a vacsora alatt viselik.

A máig nagy népszerűségnek örvendő karácsonyi cracker a 19. század első felében tűnt fel és feltalálását Tom Smith londoni cukrász nevéhez kötik, aki a Párizsban látott, selyempapírba csomagolt cukros mandula ötlete alapján kezdte el a díszes papírba csomagolt édességeit szerelmes üzenetekkel tarkítani, ami nagy érdeklődésre tett szert, különösen karácsony idején.

• 

• 

Egy idő után a cracker belseje már nem cukros mandulát rejtett, és a szerelmes üzenetet is felváltotta a vicc/rejtvény/mottó, illetve a már említett papírkalap/papírkorona és apró ajándéktárgy is került a csomagba. Sőt, tematikus crackerek is készültek, pl. agglegényeknek, vénlányoknak, háborús hősöknek, szüfrazsetteknek. Ez utóbbi példa azért is vicces a lenti kép szerint, mert a szüfrazsett által tartott papíron az áll: “Szavazz Tom Smith”-re.

Végezetül itt meghallgathattok egy jópofa dalt a tárgyról, I’m a little Christmas cracker címmel: https://www.youtube.com/watch?v=ZCKIWwjvlCc

***