A világ megismertetését célzó, oktató jellegű játékok közül most a berlini Adolf Sala cég társasjátékáról, az Im Fluge durch die Weltről lesz szó, amit több nyelven – például magyarul is – kiadtak. Budapesten például az Árkád Bazár Játékáruház forgalmazta a játékot.

Árkád Bazár

1909-ben a Tolnai Világlapja így számolt be a Budapest VII. kerületében, a Dohány utca és a Síp utca sarkán álló ötemeletes szecessziós palotában megnyílt játékáruházról.

„A legnagyobb csendben, minden feltűnést és vásári zajt kerülve, a főváros gyermekserege a napokban uj és csodálatos látnivalót kapott. A Rákóczi-ut, Dohány- és Sip-utczák keresztezésénél a gyermek-mesék világa öltött testet.
Minden izében nagyszabású és európai szín-vonalon álló gyermekjáték-áruházát építtetett a régi és jóhirnevü Késmárkv és Illés-czég. Igen szép látnivaló a hatalmas ötemeletes palota, melynek árkádjai alatt járva-kelve, csodálattal látjuk a változatos játékok tömegét. A belső csarno-kokban látunk babákat számlálhatatlan mennyiségben, páratlan műgonddal összeállítva a föld minden emberfajának viselete szerint. A téli sport, a modern ródlizás minden változatú szánjai, a villamos vasutak, tengeri hajók és torpedók olyan választéka, a milyenre eddig példa nem volt. A mi pedig a kis gyermek leg-kedvesebb játékát, a hintalovat illeti, azt ezerszámra találjuk a legegyszerűbbtől a legdíszesebbig. A Késmárky és Illés czég »Árkád-bazár«ja páratlanul áll a maga nemében, mert a szegény munkás embertől a milliomosig, a demokrata apától az automobilon érkező mágnás asszonyig mindenki megtalálhatja azt a játékot, a mit vagyoni viszonyaihoz mérten megvehet gyermekének. A filléres játékszertől a legmagasabb igényekig sok ezer variáczióban van ott felhalmozva minden, a miben gyermek gyönyört talál. A Késmárky és Illés-czég több mint harmincz év óta egyre fokozatosabban szerezte meg hírnevét nemcsak itthon, hanem a külföldön is, úgyszólván az egész világ előtt, mit hangosan bizonyít a világ leglátogatottabb fürdőhelyén, Karlsbadban már harmincz év óta fennálló fióküzlet is. És most, mikor esténkint a villamos fényárban csillogó fayence-diszitéssel kirakott áruház előtt a fővárosi közönség gyönyörködik, azt képzeli, hogy a mesék országában tündérpalota előtt áll, melynek ablakaiból ezer aranyhajú baba mosolyog le reája.” (Tolnai Világlapja, 1909)

• 

• 

Im Fluge durch die Welt – a játék

A társasjátékot a játékszabály szerint minimum két, maximum hat fő játszhatta: mindenki kapott egy földrészt – „Ázsia, Afrika, Észak és Középamerika, Délamerika, Európa” – jelölő táblát, ami húsz részre volt felosztva és a játékban az nyert, aki a táblájához tartozó számozott kártyákat előbb összegyűjtötte. A kis képek az adott földrész lakóit, növény- és állatvilágát ábrázolták rövid címekkel ellátva, így a játékosok új ismeretekkel gyarapodhattak játék közben.

• 

• 

Tudod-e?
A játék egy 1890-es évekből származó, Késmárky és Illés kereskedés címkéjével ellátott példánya szerepelt az Életünk a játék – Válogatás Karlócai Mariann gyűjteményéből című időszaki kiállításon 2015-ben, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.  (Karlócai – Kulich – Tészabó, 2015, szerk. 155.)

Im Fluge durch die Welt – a könyv

A 19. században kibontakozó és egyre népszerűbbé váló utazási irodalom minden bizonnyal inspirálta a játékkészítőket is. A témában alapműnek számító, Jules Verne (1828–1905) francia regényíró kalandregényei – mint például az 1873-as Le tour du monde en quatre-vingts jours [80 nap alatt a Föld körül] című regény – mellett a valós utazásokat megörökítő könyvek széles palettájáról válogathattak a kor társasjátéktervezői-, készítői.

Ilyen volt például John Lawson Stoddard (1850–1931) amerikai író, fotográfus Im Fluge durch die Welt című könyve: Európa, Ázsia, Afrika, Ausztrália, Észak- és Dél-Amerika legkiemelkedőbb városainak, régióinak és műalkotásainak fényképgyűjteménye, amit a The Werner Company adott ki 1894-ben Chicagoban, Londonban, Berlinben, Párizsban. Stoddard 1874–1876 között számos országban járt, ahol felvételeket készített, úti élményeiről vetített képes előadások keretében számolt be, majd könyv formában is kiadta útifotóit.

• 

• 

• 

A könyv és a társasjáték címében azonos, grafikájuk tekintetében pedig közel állnak egymáshoz: a könyv borítóján és a társasjáték dobozán a tájképi elemek (szárazföld, víz) mellett közös képi elem a vasúton robogó gőzmozdony és a vonat, mint a közlekedést, az áruszállítást, az állomások összekötését forradalmasító technikai vívmány. Gondoljunk csak a transzkontinentális vasútvonal megépítésére az Amerikai Egyesült Államokban 1863–1869 között, az indiai vasútvonalak összekötésére 1870-ben, a transzszibériai vasút kiépítésére 1903-ban.

• 

Közös képi elem még az élőlények megjelenítése is: a társasjáték dobozán az állatok királyának nevezett oroszlán (párban), a könyvborítón pedig a ma élő legnagyobb szárazföldi állat, az elefánt látható, melyek vélhetőleg az egzotikumot is képviselik; megismerésük pedig a távolságok valós – a játék során pedig képzeletbeli – áthidalásával már elérhető közelségbe került a jelzett időszakban.

***