Olvasni jó! sorozatomban mindig egy érdekes könyvet mutatok be nektek! A választásom most nem is csak egy könyvre, hanem egy mesére esett, amit valószínűleg mindenki jól ismer az Ezeregyéjszaka meséiből, azt viszont talán kevesen tudják, hogy a választott népmese eredeti helyszíne Kína, és a főhőse is kínai, akit számos mesekönyvben jellegzetesen kínaiként ábrázolnak. Ő Aladdin.
Long ago, in China, there lived a tailor, named Mustafa. He was very poor. He had a son called Aladdin…
Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány mesekönyvet, melyeknek már a borítóján is visszaköszön a keleti hangulat. Aladdint gyakran mandzsu fonatba rendezett copffal (queue, biànzi) ábrázolják, ami a Csing-dinasztiát (1644–1911) megalapító mandzsuk uralmi jelképének számított. (Megjegyz.: Hagyományosan a han férfiak és nők évezredek óta nem vágták le a hajukat Konfuciusz tanítását követve: „testünk, bőrünk és hajunk szüleinktől való dolog, mit bántalmazni nem szabad, ez lészen a szülőtisztelet kvintesszenciája.” A mandzsuk hajborotválási regulája azonban így szólt: „Ha meg akarod tartani a fejed, ne tartsd meg a hajad, ha megtartod a hajad, nem tarthatod meg a fejed.”)
A haj nagy részét leborotválták és a fejtetőn meghagyott hajból hosszú fonatot készítettek.
Aladdin eredetileg szegényes viseletét a mesében felváltja az előkelő ruházat, öltözetében han és mandzsu stílusú ruhaelemek is fellelhetők. Felső ruházatát olykor elöl középen gombokkal záródó köntös, máskor jobboldalt csukódó, hosszú ujjú kabát vagy eltérő szegélyszínű ujjatlan felsőruha alkotja, ezen kívül a kínai öltözet inspirálta hosszú, laza, kimonószerű, bő ujjú köntösre is találunk példát. Alsó ruházatként nadrág és szoknya is megjelenik. A kezdeten mezítlábas Aladdin lábbelije pedig általában jellegzetes kínai szövetcipő fehér talppal.
Aladdinnak a fejfedője is igen változatos – hiszen szegény fiúból gazdag lesz -, ezért a kúpos alakú kulikalap ugyanúgy megjelenik, mint a például a gombos tetejű, tisztviselői kalapot idéző pávatollas köralakú kalap. (Megjegyz.: Kínában hagyományosan a személy rangjától és pozíciójától függően a kalap anyaga és alakja eltérő volt.)
A mesekönyvek borítóján túl, a belívekben is találunk jellegzetesen kínai tárgyi környezetet idéző képi elemeket: hegy-víz tájképet, felhajló ereszvégű épületeket, kínai bútort, trónust, kerti hidat, lampiont, napernyőt, fo-oroszlánt, tekercsképet, étkészletet, még a pálcikával étkezést is látjuk.
Kellemes nézelődést nektek is!
***
***
***