A 15. századra visszanyúló, végül 1870-ben, Amerikában szabadalmaztatott laterna magica, azaz bűvös lámpás tulajdonképpen a diavetítő elődje, s mint ilyet, vetített képes előadásokhoz használták a falvakba, városokba képes előadást tartani járó vándormutatványosok. Ezeken a bemutatókon a bűvös lámpásba csúsztatott üveglapok képeit nagyítva vetítették ki, a nézősereg örömére, ami így társasági élményt is jelentett.

• 

• 

• 

• 

Bűvös lámpást jobbára már csak múzeumokban (pl. hazánkban is több helyen) lehet látni, ezért igazán különleges élmény, ha hazai magánygyűjteményben is szemügyre vehetünk egy példányt működés közben és kézbe vehetjük a festett üveglapokat.

• 

• 

Nekem egy Bing-féle laterna magicához volt szerencsém, ami a jelzése alapján jól felismerhető. A négyszögformába foglalt GBN jelzés feloldása ”Gebrüder Bing Nürnberg”, ami az Ignaz és Adolf Bing testvérek által 1864-ben alapított vállalatot fémjelzi, amiről a későbbiekben még lesz szó.

• 

• 

A Bing-féle laterna magica, akárcsak a bűvös lámpások általában, egy fémtestű házzal rendelkezik. Ennek a lámpásnak külön jellegzetessége, hogy négy, elegáns, karmos lábon áll.

• 

A lámpásban eredetileg olajmécses biztosította az üvegkép megvilágításához szükséges fényforrást, így a fémház szellőzése alapvető szempont volt. A lámpás oldalsó részén egy kis zárható ajtón keresztül lehetett behelyezni a mécsest, a fémház alsó részén pedig szellőzőnyílások, tetején kis kémény segítette a hő távozását.

• 

• 

A lámpás előlapjába egy nagyító lencsét helyeztek és egy fémlemezt, ahová az üvegképet lehet behelyezni. Ehhez kapcsolódik a hengeres vetítőcső a tövénél és a végén is egy-egy lencsével.

• 

Bing Werke

A vállalat eleinte háztartási cikkek és játékok nagykereskedelmi tevékenységére szorítkozott, majd 1879-ben saját gyártásba kezdett. Tíz évvel később a vállalatot részvénytársasággá alakították, aminek számos kirendeltsége működött Németország egész területén és külföldön, pl. Budapesten is. Az első világháború előtt a Bing vállalat “a világ legnagyobb játékgyáraként” jellemezte magát. Abban az időben a vállalatnak összesen már több mint 4000 alkalmazottja volt. Ignaz Bing 1918-ban elhunyt, halála után a céget már Bing Werke-nek hívták. Az 1920-as években új üzleti területeket hoztak létre, az 1923-as szerteágazó vállalati struktúrájából jól látszik, hogy számos játékgyártó tartozott akkoriban a Bing Művek holdudvarába, köztük a Simon &Halbig, a Kämmer&Reinhardt, Schützmeister&Quendt, stb. A babákon kívül a Bing Werke – többek között – a filc-és plüss-, valamint az optikai- és ónjátékairól is jól ismert volt.

Az 1920-as évek végén a globális gazdasági válság, a pénzügyi és strukturális problémák, valamint a politikai változások végül a játékgyártás 1932-es leállításához vezettek a Bing-konszern más részeinek megmentése érdekében.

***

Könyvajánló

Akit bővebben érdekel a bűvös lámpás története, javaslom Deac Rossell (2008): Laterna Magica. Füsslin Verlag, Stuttgart könyvét.

***