Olvasni jó! | 44 nap alatt a Föld körül

Olvasni jó! sorozatomban mindig egy érdekes könyvet mutatok be nektek! A választásom most egy 1928-ban megjelent útikönyvre esett… mert nagyon szeretem az útikönyveket. Ez a könyv pedig azért is különösen érdekes, mert egy kamaszfiú világkörüli utazásáról szól.

Egy globetrotter tinédzser a 20. század elején

A dán Politiken újság 1928-ban, Jules Verne (1828–1905) születésének 100. évfordulójára versenyt hirdetett, amelyen csak tizenöt-, tizenhétéves fiúk indulhattak. A pályázat győztesének – Phileas Fogg nyomán – egy földkerülő kihívást kellett teljesítenie, azonban nem 80 nap, hanem csak feleannyi idő állt a vállalkozó kedvű ifjú rendelkezésére, aki a repüléstől eltekintve a közlekedés minden formáját használhatta. A versenyfelhívásra több száz pályázat érkezett.

„ Az ujság azt írta, hogy minden bátor fiú, akinek kedve van hozzá, jelentkezhetik […]. Az volt a feltétel, hogy az illető meg tudja magát értetni német és angol nyelven és a szüleitől egy nyilatkozatot kell hoznia, hogy beleegyezésüket az utazáshoz megadják s végül egy bizonyítványt, hogy az illető virgonc és egészséges. A lap fizeti az összes kiadásokat, azonkivül zsebpénzt is ad és tiszteletdíjat.”

„Mama, szabad a föld körül utaznom?”

Palle Huld (1912–2010), az akkor 15 éves dán fiú, egy autókereskedés alkalmazottjaként indult a pályázaton és lett annak szerencsés nyertese.

Az 1928. évi Magyar Lányok című képes újság egy hosszabb cikkben így számolt be róla: „Ügyes, talpraesett, egészséges gyerek, igazi cserkész, aki minden feltételnek megfelelt. Többek között németül is és angolul is meg tudja magát értetni. A szerencse is kedvezett neki, mert mikor a sok száz fiú közül már csak kettő közül kellett a szerencsés jelöltet kiválasztani, az ő nevét húzták ki a sorsolásnál.

Palle Huld boldogan készülődött, indult útnak. Anglián, Kanadán, Japánon, Koreán, Mandzsúrián, Szibérián, Oroszországon keresztül negyvennégy nap alatt ért vissza Kopenhágába, ahol a legnagyobb lelkesedéssel fogadták a XX. századnak ezt a kedves, jókedvű, ügyes kis regény hősét.

Az útra való kiküldetésnek egyik feltétele volt, hogy a pályázó pontos naplót vezessen, amiből hazaérkezése után megírhatja utjának történetét. Ebből láthatjuk, mennyire megváltozott a világ abban a néhány évtizedben, ami Fogg Phileas útja óta eltelt. Nyolcvan nap helyett negyvennégy nap is elég volt most a föld megkerülésére, pedig Palle Huld csak vonaton, hajón vagy autón utazhatott, a gyorsabb repülőgép szigorúan tilos volt.

Olyan kalandokat, mint regényhős elődje, nem élt át a kis dán világutazó. Útja pompás filmhez hasonlított, úgy repült el szeme előtt az egész világ, mint valami gyönyörű álom. De ha nem is ólálkodtak rá különösebb veszélyek, azt azért tapasztalhatta a gyerek, hogy aki nem figyel, nem nyitott szemmel járja a világot, nem találja minden helyzetben fel magát, bizony könnyen bajba jut.

Hazaérkezése után ellátogatott Palle Huld Párizsba, Londonba és elment Amiensbe is, Verne Gyula szükebb hazájába. Hazaérkezése után pedig megírta utjának izgalmasan érdekes történetét, ami »44 nap alatt a föld körül» cimmel most jelent meg ifj. Gaal Mózes pompás fordításában magyarul.

Aki a könyvet elolvassa, annak nemcsak a fiú kedves, közvetlen előadása, az érdekes tárgy köti le figyelmét, hanem az a nagyszerű bajtársi szellem is, ami a világ valamennyi cserkészét összefűzi. Ahol csak a nevető szemű, kocós dán fiú megfordult, Koreában, a japánok közt, Angliában vagy Amerikában, mindenhol úgy érezhette, otthon van, jó barátok közé került. Minden cserkész testvéri szeretete kisérte útjában Palle Huldot, aki mindnyájunk álmát valósította meg, mikor a világot körülutazta.

A kedves, fiatal dán világutazót mindenki elkísérheti, részese lehet élvezetes utjának, ha Palle Huld könyvét elolvasta. Érdekesebb olvasmányt nem is ajánlhatunk a Magyar Lányok olvasóinak.” (Magyar Lányok, 1928. 34.évf. 33.sz.)

Az utazást követően

*Palle Huld a hazaérkezését követően meghívást kapott többek között Nagy-Britanniába, ahol találkozott a cserkészmozgalom alapítójával, Baden-Powell-lel, Franciaországban pedig virágokat helyezett el Jules Verne sírján.

*Palle Huld világkörüli útjának története 1928-ban könyv formában is napvilágot látott Jorden rundt i 44 Dage af Palle címmel, majd a könyvet számos nyelvre lefordították, köztük magyarra is.

*Állítólag Palle Huld utazása ihlette a belga Georges Rémi-t (1907–1983), [művésznevén Hergé], aki a világutazó fiúról mintázhatta meg Tintin alakját a képregénysorozatban.