A hidegre való tekintettel és a márciusi hó miatt eszembe jutott a Hóbaba, meg a hóbabák.
Az északi sarkvidéket megjárt felfedező Robert E. Peary felesége Josephine Debitsch Peary 1901-ben The Snow Baby címen könyvet írt sarkvidéki tartózkodásukról és számos fotót is közreadott. A könyv borítóján kislányuk, a szőrmébe öltöztetett Marie Ahnighito Peary volt látható, aki 1893-ban született a hideg északon.
A bájos szőrmebundás kislány fotója nemcsak a prémkapucnis gyermekruhák elterjedését inspirálta, de bizonyosan hozzájárult a Snow Baby biszkvitfigurák nagyobb népszerűségéhez, mely babák a 19. század végétől kezdve cukrásztermékként, tortafiguraként, karácsonyi dekorációkként már ismertek voltak. A biszkvitből (kétszer égetett, máz nélküli porcelán) készült hóbaba figurák általában kezeslábasba burkolózott gyermekeket ábrázolnak, de a figurák között például Santa Claust, pingvint, jegesmedvét is találunk.
A hóbabák felülete fehér, szemcsés, mintha éppen a hóban hemperegtek volna, a gyermekeket ábrázoló hóbabák arca szép, festett vonásokkal mintázott. Mozgatható testrészeik nincsenek, de valamilyen aktivitás közben láthatók: például szánkóznak, síelnek, csúsznak. Magasságuk 2,5 – 7,5 cm között mozog, több német vállalat is gyártotta őket a 20. század első évtizedeiben. (Bahr & Proschild, Hertwig, C. F. Kling, Kley & Hahn)
Az első világháború után Japánban is elkezdték gyártani a Snow Baby figurákat, de ezekre jellemző, hogy gyengébb minőségűek, mint az eredeti, Németországban készült társaik. A 1980-as évek végén egy amerikai vállalat, a Department 56 kezdett el új Snow Baby sorozatot gyártatni Taiwanon.
***